Czobor Sándor szobrai, kisplasztikái
Czobor Sándor Czobor Sándor 1954-ben született. 1980 óta foglalkozik képzőművészettel, eleinte grafikával, festészettel, majd szobrászattal. A 80-as évek elején tagja lett a Szolnok megyei Fiatal Alkotók Klubjának. 1981-ben egyik alapítója a jászberényi Alkotárs Képzőművészeti Csoportnak. A csoporttal több kiállításon vett részt: Jászberény 1981., Eger 1986., Szolnok 1986. 1984-85-ben Jászberényben a művészeti csoport építette játszótér munkálatai alkalmával találkozott a fával, mint szobrászati anyaggal. Eleinte ebből készítette domborműveit, szobrait. Később a köztéri szobormegrendelések jó lehetőséget biztosítottak a kő szobrászi lehetőségeinek elmélyült megismeréséhez. Kisplasztikáit ma már többnyire bronzból, a legsokoldalúbb anyagból készíti. Az 1990-ben induló Art Camp Nemzetközi Képzőművészeti Szimpózium rendezvényein a kezdetektől részt vesz, kiállításain szerepel. 1991-ben a Róna csoport tagja lesz.1992-ben megalakítja a Kisújszállási Képzőművészeti Egyesületet, 1994-ben a TenArt Képzőművészeti Egyesületet, amelynek vezetője. Tagja a MAMÜ Társaságnak, valamint a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének. Egyéni kiállításai: 1988. Szolnok (Tiszaparti Gimnázium) 1989. Kecskemét (Rákóczi F. Ált. Isk. Galériája) 1990. Jászberény (Kortárs Galéria) 1992. Kisújszállás (Alkotóház) 1993. Kunhegyes (Művelődési Központ) 1999. Budapest (MAMÜ Galéria) 2004. Székesfehérvár (Pátzay Terem) Főbb csoportos kiállítások: 1983. Jászberény (Alkotárs) 1986. Eger (Alkotárs) 1988. Szentendre (Czobor S., Bangócs G., Bukta I., Kovács I., Palkó T., Máté Gy.) 1990. Szolnok (VI. Szolnoki Képzőművészeti Triennálé) 1990. Jászberény (Art Camp) 1991. Vác (Róna csoport) 1992. Békéscsaba (Orient '92., Block csoporttal) 1993. Budapest (Art Camp) 1993. Franciaország (Geneve et Mont-Blanc) 1993. Szolnok (VII. Szolnoki képzőművészeti Triennálé) 1994. Jászberény (Art Camp) 1994. Olaszország (Conselve) 1996. Erdély (Csíkszereda, Art Camp) 1996. Szolnok (Téli Tárlat) 1997. Győr (MAMÜ) 1998. Budapest (MAMÜ) 1999. Jászberény (Art Camp) 1999. Németország, Berlin (MAMÜ) 2000. USA, New York (MAMÜ) 2001. Budapest, (Feketén-fehéren, millenniumi grafikai kiállítás) 2001. Szentendre (MAMÜ) 2001. Kecskemét (MAMÜ) 2003. Szolnok (Art Camp) Köztéren található munkái: 1990. Kisújszállás, Móricz Zs. Gimnázium homlokzatán három márvány dombormű 1991. Kunhegyes, Városháza homlokzatán márvány címer 1992. Kenderes, Községháza homlokzatán márvány címer 1994. Kunhegyes, Nagy László Gimnázium aulájában Nagy László bronz portréja 1996. Kisújszállás, Kossuth L. Ált. Isk. homlokzatán Kossuth Lajos bronz portréja 1996. Kisújszállás, Jubíleum tér, egyházi iskola emlékműve 1998. Tiszaderzs, Címeres országzászló 2000. Kisújszállás, Arany J. Ált Isk. Arany János mellszobra 2000. Kisújszállás, Városháza parkja, Szent István mellszobra 2003. Kisújszállás, Kossuth L. Ált. Isk. elötti téren, Pávás díszkút 2003. Kisújszállás, Kisegítő Isk., Kádas Gyögy bronz dombormű Főbb díjai: 1980. Szolnok, Szolnok Megyei Nívódíj 1987. Szolnok, Szolnok Megyei Nívódíj 1987. Kecskemét, Magyar Népköztársaság Képzőművészeti Alapjának Különdíja 1989. Jászberény, Fiatal Művészek I. Országos Szoborkiállításán a Művelődési Minisztérium Díja 1998. Túrkeve, Nívódíj 2007. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Művészeti Díj
|
Gyulavári Pál bronzszobrai, kisplasztikái
Gyulavári Pál 1949-ben született Bicskén.
1967 és 1971 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, Somogyi Józseftől szobrászatot, Barcsay Jenőtől anatómiát. A főiskola után a Képzőművészeti Kivitelező Vállalatnál dolgozott díszítőszobrászként, 1973-tól önálló. Kezdetben főleg követ faragott, majd kisbronzokat és érmeket készít. Szívesen kalandozik a műfajok, anyagok, stílusok között. Szobraihoz különböző köveket, márványt, gránitot, bronzot, cserepet, porcelánt, vasat, ólmot használ. A bronzöntés terén a korszerű precíziós öntésben rejlő plasztikai lehetőségeket kutatja, csipkeszerűen áttört formák kiöntésével kísérletezik.
Mintegy 15 nagyobb köztéri plasztikája van nyilvános tereken és magánkertekben. Több napórát is készített. A ’90-es évek közepétől főleg bronz kisplasztikákat készített, melyek nagy számban a világ minden tájára elkerültek köz- és magángyűjteményekbe.
Egyéni kiállítások:
1980 Stúdió Galéria, Budapest
1984 Horváth Endre Galéria, Balassagyarmat.
Válogatott csoportos kiállítások:
1971-84 a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának éves kiállításai
1979 Isztambul VI. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs
1987 Emberlenyomatok, Bartók 32 Galéria, Budapest
1994 FIDEM-kiállítások, Budapest-Helsinki
1995 XIV. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs.
Köztéri művei:
Vajda János (kő mellszobor, 1979, Bicske)
Játszó macska (kőplasztika, 1981, Várpalota, Tési-dombi lakótelep)
Bessenyei György (kő mellszobor, 1983, Kisvárda)
Veres Péter (kő mellszobor, 1987, Vésztő)
Napóra (kő dombormű, 1989, Gorkij [Városligeti] fasor)
Ősló (gránit mászóplasztika, 1989, Tiszaújváros)
Napóra (aranyozott fehérmárvány dombormű, 1995, Budaörs, Liliom u.)
Szőlőtőke dombormű (festett, aranyozott gipsz, 1997, Bethesda u., Bethesda Gyermekkórház előtere)
Pelikános dombormű (színezett poliészter, 1998, Bethesda Gyermekkórház, Ilka u. udvari homlokzat).
Művek közgyűjteményekben:
Horváth E. Galéria, Balassagyarmat Janus Pannonius Múzeum, Pécs Katona József Múzeum, Kecskemét.
|
Kolozsvári Grandpierre Miklós szobrai
Kolozsvári Grandpierre Miklós 1950-ben született Budapesten, 24 évesen tagja a Fiatal Művészek Stúdiójának és a Rézkarcoló Művészek Alkotóközösségének, ahol olyan neves művészek támogatták pályafutásának elején, mint Hincz Gyula, Barcsay Jenő, Kass János, Würtz Ádám és Szász Endre. Közel 160 szépművészeti könyvet illusztrált, emellett kiteljesedett festészete és szobrászművészete is. Művészeti anatómiát adott elő Meiderichben és rendszeresen tanított az ausztriai Neumark alkotótelepen. 1980 óta állít ki külföldön, először az európai, később a tengerentúli közönség ismeri meg a klasszikus képzőművészetből, a reneszánsz szépségéből táplálkozó, a szürreális álmok felé hajló művészetét.
Kiemelkedő sikerrel mutatkozott be Stockholmban, Frankfurtban, Koblenzben, Barcelonában, Brüsszelben, Sondenborgban, Bécsben, Kaiserslautenben, Meiderichben, Duisburg-ban, Hinterbrühlben, Düsseldorfban, Freudenstadtban, Feldbachban, Kloster-neuburgban, Washingtonban, New Yorkban és Baltimore-ban.
Számtalan jelentős művészeti díjjal jutalmazták és ismerték ele különleges tehetségét. Megkapta 1992-ben Washingtonban Georgetown Gallery University Grand Prize díjat, 1993-ban New Yorkban Madison Prize díjat, 1995-ben Baltimore-ban Surrealism in Europe Golden Prize elismerést.
|
Kutas Ágnes bronzszobrai , kisplasztikái
Kutas Ágnes 1951-ben született Budapesten.
A Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult 1977-82 között, mestere Vígh Tamás volt.
Kisplasztikái és érméi fő témája a gyermek. Nagy empátiával figyeli meg mozgásukat és cselekedeteiket. A gyermekek bája szobraiban hiánytalanul megtalálható.
Egyéni kiállításai:
München
Altenar
Budapest
Válogatott csoportos kiállításai:
1985 és 1995: Eger
1995: Soproni Éremművészeti Biennálé
|
Kutas László bronzszobrai, kisplasztikái
Kutas László Budapesten született 1936. április 17-én. Gimnazistaként Sopronban Ágoston Ernő szabadiskolájában sajátította el a rajzművészet alapismereteit, majd 1954 és 1960 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol mesterei Gyenes Tamás és Pátzai Pál voltak. Díjai: Firenze, Giorgia Vasari Nemzetközi Emlékérem pályázat (1974) I. díj; Sportérem pályázat (1975) II. és III. díj; Ezüstgerely pályázat (1976) különdíj; Ravenna, Dante Biennálé (1979) ezüstérem, Soproni Országos Éremművészeti Biennále (1991 és 1995) Roisz Vilmos díj. Kiállításai Magyarországon kívül többek között Hamburgban, Brüsszelben, Amszterdamban, Tokióban, Düsseldorfban és Bécsben voltak.
|
Tölgyesi Poós Anna bronzszobrai, miniatúrái
Tölgyesi Poós Anna így vall magáról:
Egy virágzó sok hektáros tanyán nőttem fel, az Alföld közepén, tavakkal bivalyokkal, lovakkal, szürkemarhákkal körülvéve. Nekem nem volt más utam, szerelmem, csak a szobrászat, a természetes figuralitás, Isten teremtményeinek tanulmányozása és mintázása.
Boldog voltam ebben és most is ez mozgat, éltet minden nap. Ebbe a csodába csöppent bele egy másik csoda, a házasságom és gyermekeim. Munkáimban elkötelezett vagyok a klasszikus szobrászat felé, és jelenleg a párommal közös munkáimban kalandozok kicsit el ettől.
Tanulmányaimat a Tömörkény István Gimnáziumban kezdtem, Fritz Mihály és Bánvölgyi László keze alatt, utána a Pécsi Tudomány Egyetem Művészeti karon végeztem, mesterem Rétfalvi Sándor volt.
|
|